Közhelyként hathat, de a legemlékezetesebb történeteket mindig maga az élet írja. Belegondoltatok már abba, hogy vajon hány olyan filmet láttatok életetek során, amit valós események ihlettek? Mindannyiunkban feléled a kíváncsiság és a tudásvágy, amikor egy film vagy egy sorozat elején az a felirat olvasható: „igaz történet alapján”. Legújabb blogbejegyzésünkben néhány igazi közönségsikert mutatunk be, amelyek cselekményét valós események ihlették.
Hollywood fogja a valós történeteket és színesebbé, szagosabbá teszi azokat, meghagyva minket abban az illúzióban, hogy amit látunk az a valóság. De fontos tisztázni: a film valójában a megtörtént események alapján rekonstruált történetet mutat be, amely megtartja a cselekmény alapjait és a művészi megvalósítás eszközeivel változtat azon. Például beemel új szereplőket, részletes karakterisztikát ad egy-egy személynek, vagy a vizuális megvalósítás eszközével kiemel bizonyos fontosnak vélt elemeket. A filmek, sorozatok sokasága miatt listánkra csak pár ismert alkotás került fel, amiket az azt ihlető személy jellemzőjétől függően, kategóriákba szedve olvashattok válogatásunkban. Lássuk hát – a teljesség igénye nélkül – azokat az alkotásokat, amelyek igaz történet alapján készültek.
A tudós
Egy csodálatos elme
Forrás: https://www.mirror.co.uk/news/world-news/john-nash-russell-crowe-tribute-5753529
John Forbes Nash Nobel-díjas matematikus, közgazdász életének kritikai- és közönségkedvenc feldolgozása jócskán ferdíti a valóságot. Nash életének ezen ellentmondásos pontjait konkrétan egyáltalán nem tárgyalja Ron Howard 2001-ben készült filmje. Nash-t korszakos lángelmeként ábrázolja a film, ami többé-kevésbé igaz is, azonban tökéletesen elfeledkezik Nash hibáinak megemlítéséről. A 70-es években Nash-t skizofréniával diagnosztizálták, ami természetesen tudományos pályafutására is jócskán rányomta a bélyeget. A film példaértékű apaként ábrázolja, ám ez messze állt az igazságtól, mivel Nash megcsalta feleségét és gyermekére sem vigyázott gyakran.
Kódjátszma
Forrás: https://time.com/3580585/benedict-cumberbatch-alan-turing-related-cousins/
A második világháború egyik legnagyobb hatású, mégis talán legkevésbé ismert hőse a tragikus sorsú Alan Turing, aki nélkül ma lehet, hogy egészen máshogy nézne ki Európa és a világ térképe. A zseniális matematikus 1912-ben született, napjainkban pedig a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelik. A második világháború alatt a brit kódtörő központ munkatársaként dolgozott és kulcsszerepe volt a német Enigma nevű titkosító gépek jeleinek megfejtésében. Ez a becslések szerint legalább két évvel rövidítette le a második világháborút és segítette elő a németek legyőzését. Ez a tény szomorú szimbóluma is lehetne Turing életének, akinek homoszexualitása miatt rejtőzködnie kellett, ugyanis az azonos neműekhez való vonzódást ez idő tájt még betegségként kezelték. 1952-ben lelepleződött és választania kellett a börtön, vagy a hormonkezelés között. 1954-ben találtak rá holtan, az pedig a mai napig nem ismert, hogy öngyilkosság vagy merénylet áldozatává vált-e.
A sportoló
Eddie, a sas
Forrás: https://mindsetpszichologia.hu/eddie-a-sas-filmajanlonk-egy-igaz-tortenetrol
Dexter Fletcher filmje szívhez szóló történet az álmainkhoz való ragaszkodásról, és arról, hogy nem kell feltétlenül a legjobbnak lennünk abban, amit igazán szeretünk. A film a drámai hatás fokozásának érdekében torzít néhány helyen, és úgy ábrázolja Eddie-t, mint aki a semmiből, rövid idő alatt készül fel az olimpiai síugrásra, ezzel némileg elbagatellizálva a sportolók felkészülését. Valójában Eddie egész ügyes síelő volt, és évek óta készült, hogy kijuthasson a játékokra, 10-12 órát gyakorolt naponta, és a filmmel ellentétben, mindvégig egyedül készült a megmérettetésre.
Én, Tonya
Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/828943875135496039/
A film Tonya Harding korcsolyázó és a Nancy Kerrigan közötti rivalizálást meséli el. 1994-ben Tonya férje megtámadta Nancy-t, és bár Tonya tagadta, hogy bármilyen agresszióban részt vett volna, mégis elítélték férje és testvére bűntársaként. A korcsolyázástól is eltiltották, ami véget vetett ígéretes karrierjének, pedig ő volt az első női korcsolyázó, aki képes volt versenyen megugrani a tripla axelt. A filmben több oldalt is bemutatnak, így a néző eldöntheti, hogy melyiknek hisz.
Forrás: https://gfycat.com/glossyneedyadouri-ice-skating-tonya
A szerelmespár
Az ötven első randi
Az ötven első randi egy tipikus romantikus vígjátéknak tűnik, pedig valójában egy Michelle Philpots nevű fiatal lányról szól. A lány két súlyos fejsérülés után az amnézia egy olyan ritka fajtájában szenved, ami megakadályozza, hogy a rövid távú memóriája jól működjön. Emiatt semmire sem emlékszik 1994 után, és mivel a napi emlékeit éjjel alvás közben kitörli az agya, így a férjének kell emlékeztetnie minden reggel az autóbalesetére és a házasságukra.
Szerelmünk lapjai
Ez a történet nem ismeretlen a romantikus filmek kedvelőinek és bármilyen regényesnek is tűnik, mégis Nicholas Sparks (a történet írója) nagyszülei ihlették, akik több mint 60 évig voltak házasok. Sparksnak saját nagyszülei mesélték el, hogyan találkoztak és szerettek egymásba, ebből pedig több részlet is bekerült végül a filmbe. De az igazi inspirációt az jelentette az írónak, ahogy a nagyszülei egymással bántak.
Az ember
Életrevalók
Forrás: https://ectopolis.hu/wp-content/uploads/true-false-story-05-1.jpg
A 2010-es évek egyik legnagyobb közönségkedvenc története is ferdít az igaz történeten bizonyos pontokon. Az ejtőernyős baleset után tolószékbe kerülő gazdag arisztokrata, Philippe felfogadja otthoni segítőnek a külvárosi gettóból jött Drisst. Azt az embert, aki talán a legkevésbé alkalmas a feladatra. A cselekményben két világ találkozik és ismeri meg egymást, majd köt meglepetésszerű barátságot. A valóságban Driss Algériából származott, négyéves korában elválasztották a szüleitől, így került Franciaországba. Borzalmasan nehéz gyerekkora igencsak megkeményítette, ami miatt messze nem volt olyan komikus alkat, mint az Omar Shy által életre keltett alteregója.
Erin Brockovich – Zűrös természet
Egy elviselhetetlen természetű egyedülálló anya, Erin (Julia Roberts) jobb ötlet híján egy ügyvédi irodában köt ki. Egy napon a telekkönyvi iratok között furcsa orvosi leletekre bukkan. Nyomozása során kiderül, hogy egy kaliforniai óriáscég szennyezi a kisváros vízkészleteit, végül ennek eredményeképpen az USA történetének legnagyobb megítélt peres kifizetésig (333 millió dollár) göngyölíti az ügyet. A film a rendezőnek, Steven Soderbergh-nek meghozta az áttörést, Julia Roberts-nek pedig az Oscar-díjat.
