„Is this the real life or is this just fantasy?”, énekli Freddie Mercury, a Queen énekese, és mi is feltehetjük magunknak a kérdést: vajon az, amit valóságshow-nak nevezünk, valóban a valóságról szól-e? Persze ez egy költői kérdés, mert ha jobban végiggondoljuk, megbizonyosodhatunk arról, hogy a reality egészen távol áll a realitásoktól. Akkor mégis miért nézzük ezeket a műsorokat? Bejegyzésünkben a reality műsorok különböző kategóriáiról és az emberekre gyakorolt addiktív hatásának okairól olvashattok.

Forrás: https://media1.tenor.com/images/75b3ab0cffc211dafcb2b0d2730934b4/tenor.gif?itemid=5698462 

A szociálpszichológia szerint az emberi alapműködés része a kíváncsiság, ennek megfelelően pedig az ismeretlen felfedezésének igénye természetünk alapvető jellemzője. Mások életének megfigyelése hatással van ránk, a hívatlan jelenlét titok után vágyakozó izgatottsággal tölt el bennünket. Ennek némileg leegyszerűsített és intenzívebb változatát képviselik a valóságshow-k, amelyek az emberi együttélés legkiélezettebb, legvitathatóbb részleteit tárják a nézők elé.

„Én nem néztem a Győzike Show-t, de amikor a Buksi meghalt az nagyon durva volt.”

A valóságshow-k kétségtelenül addiktív műsorok, hiszen valós szereplőket vonultatnak fel, akikhez hamarosan elkezdünk kötődni. Akár szeretjük, akár utáljuk az illetőket, a lényeg ugyanaz: tudni akarjuk, mi történik velük, többek között ezért is ülünk le hétről hétre a képernyő elé. A pszichológusok szerint az is közrejátszik ebben, hogy a felgyorsult digitális jelenlétünk közepette családi és barátai kapcsolataink lazábbak és felszínesebbek lettek, mint valaha.

Hazamegyünk egy stresszes nap után, majd fáradtan lerogyunk a tévé elé, hogy nyomon kövessük a szinte már ismerőseinkké vált reality szereplők életét, ezzel segítve agyunknak feldolgozni a napunk eseményeit. Ha valami jó történik azzal a szereplővel, akit kedvelünk, akkor vele örülünk, ha pedig egy általunk nem kedvelt illető kínos vagy megalázó helyzetbe kerül, azon is éppen olyan jól tudunk szórakozni. Ezzel is próbáljuk pótolni személyes, emberi kapcsolatainkat, hiszen tompítjuk a magány érzését, ha el tudunk vonatkoztatni attól, hogy amit nézünk, nem a mi életünk. A szakértők szerint a valóságshow-k ilyen mértékben egyáltalán nem károsak, mindössze egyfajta menekülési alternatívaként ragadhatók meg. Kiút a mindennapok harcaiból, a szürke hétköznapokból és még a „kukkolásért” sem kell lelkiismeret-furdalást éreznünk, mivel a szereplők önszántukból engednek be minket az életükbe.

A valóságshow-k története majdhogynem egyidős a televíziózáséval. Az első, hasonló alapokon nyugvó műsor az 1948-től adásba került Candid Camera volt, amelyben a résztvevők valamilyen előre megrendezett, általában bosszantó szituáció résztvevői lettek, miközben egy rejtett kamerás felvétel készült róluk. 

A fogalom meghatározása azonban közel sem ilyen egyszerű és népszerűségükre is számtalan magyarázat létezik. A valóságshow (angolul reality television) kifejezés alatt egy általában nem előre megírt szituációkat tartalmazó műsort értünk, amelyben a résztvevők legtöbbször hírnév nélküli, nem színész végzettségű személyek. Ez a meghatározás ugyanakkor eléggé hiányos, ráadásul számos televíziós műfajjal mutat rokonságot, ilyenek például a talkshow-k és a táncos tehetségkutatók is.

Az egyik szakértők által létrehozott besorolást a Primetime Emmy Díj kategóriái jelentik. A legjobb, főműsoridőben sugárzott amerikai televíziós műsoroknak járó díjat odaítélő bizottság összesen három nagyobb valóságshow csoportot különböztet meg, név szerint:

• strukturálatlan,
• strukturált,
• vetélkedő-valóságshow műsorok.

A strukturálatlan valóságshow-k közé azok a műsorok tartoznak, amelynél a szereplők mindennapi vagy szakmai életét követheti nyomon a néző, ám ezek a szituációk általában nem előre megírtak és a kamera nem minden pillanatban veszi a résztvevőket. Másik nagyobb alcsoportot a nagyvilág számára „láthatatlan” emberek és szubkultúrák mindennapi életét és problémáit bemutató showműsorok alkotják. A strukturált reality show-ban már minden háttérinformáció a néző tudomására jut, a szereplők esetleges versengése mellett pedig a problémamegoldás is előtérbe kerül. Egyik legismertebb formájában az egymást korábban nem ismerő szereplők egy kizárólag a műsor kedvéért létrehozott környezetben élik mindennapjaikat. A szituációk itt már részben előre legyártottak, mint amilyen a Való Világ  és Big Brother is (ez utóbbi franchise-t 50 nemzetközi változatban adták le). 

Az előbbihez szorosan kapcsolódó, de önálló alkategóriát képvisel a vetélkedő reality műsorok világa, ilyen például a túlélőshow – ahogy a neve is mutatja – általában egy természetes, vadonbeli környezetbe kerülnek a résztvevők, ahol különböző feladatok teljesítése a cél (pl. Survivor – A sziget). A különböző párkereső reality műsorok is ebbe a kategóriába sorolhatók, mint a Nagy Ő, vagy az Alekosz − Szerelem a legfölsőbb szinteken, ahol a harc a párt kereső szerelmes férfi vagy nő szívéért folyik. Amikor valamilyen díj (pénz, szerelem, hírnév) elnyerésének reményében vesznek részt a szereplők, azok a műsorok is ebbe a kategóriába tartoznak, mint például a Hungary's Got Talent tehetségkutató. 

Mi lehet a népszerűség oka?

Dr. Carole Lieberman, médiapszichológus és reality TV tanácsadó szerint az egyensúly a legfontosabb. A doktornő úgy véli, egyes személyek azért is találhatnak nagy élvezetet az ilyen műsorokban, mert az ott lejátszódó tragédiákkal és problémákkal nem a saját élethelyzetükben találkoznak, úgymond „nem kell kockáztatnia a nézőnek saját szívét vagy reputációját”. 

Forrás: https://media3.giphy.com/media/l0MYBbEvqqi1kfuyA/giphy.gif 

A műsorok követésére további motivációt jelenthet, hogy pozitív érzéseket váltanak ki, ilyen például együttérzést és empátiát. Egy 2018-ban megjelent tanulmányból, ami 12 különböző valóságshow hatásvizsgálatán alapult kiderült, hogy minél jobban szerették a műsorokat a kísérlet résztvevői, annál szívesebben vettek volna részt abban. Érdekes megfigyelés volt azonban, hogy a családtagok bekerülése a valóságshow-kba mindig preferáltabb volt, mint a személyes részvétel.

Ugyanakkor egy másik cikk arra világított rá, hogy a kukkolás élménye a másik vonzerő a reality show-k népszerűsége mögött, az az élmény vonzza a nézőket a televíziók elé, hogy így belepillanthatnak más emberek magánéletébe. A szakértői véleményekből is jól látszik, hogy az empátia, az együttérzés és a kukkolás élménye együttesen alakítja az emberek motivációját a reality műsorok nyomon követésére.

Ezért is lehet, hogy bár struktúrájában sokat változtak az aktuálisan trendi reality műsorok a 2000-s évek valóságshow-ihoz képest, mégis mindmáig közönség kedvenc műsortípus a kereskedelmi televíziókban. Bejegyzésünket a Queen klasszikusának egyik sorával indítottuk és egy a témához kapcsolódó Hamvas Béla idézettel szeretnénk lezárni azt:

„Az értelem legkisebb homályának következménye, hogy az ember nem valóságot észlel, hanem káprázatot.”