Izaura, Eszmeralda, Paula és Paulina, Floricienta, Marichuy – ők azok a nők, akik hétköznap délutánonként megjelentek a képernyőkön és elrabolták először a hazai, majd a külföldi nézők szívét. A telenovellák és szappanoperák műfaját lehet szeretni, lehet utálni, akár még megvetni is, de ahhoz kétség sem férhet, hogy hihetetlen népszerűségnek örvend az egész világon. Blogbejegyzésünkben a legnézettebb latin-amerikai és török sorozatokat vesszük górcső alá, hogy felfedjük: mi a sikerük titka?

Először is, tisztázzuk a fogalmakat: a telenovella és szappanopera szavakat eltérő műsorokat takarnak. Jelentős különbség, hogy míg a telenovellák rögzített epizódszámmal készülnek, a szappanoperák nyílt végűek – szinte bármeddig folytathatóak, ahogy azt a tavaly húsz éves Barátok Közt is példázza.

A telenovella Latin-Amerikában a 20. század második felében kialakult, eredetileg spanyol és portugál nyelven sugárzott televíziós műfaj, amely később az egész világot is meghódította. A klasszikus telenovella mindig egy fiktív (gyakran abszurd), erős érzelmi töltetű romantikus történetet elevenít meg mély – sokszor eltúlzott – drámaisággal. A történet több egyszerű szálon fut, könnyen érthető, és mindig rózsás a vége, vagyis az ellentétekből adódó problémák megoldódnak, a pozitív hősök megtalálják a közös boldogságot, míg a negatív szereplők megkapják a megérdemelt büntetésüket.

Akiért még gyűjtés is indult

A Rabszolgasors brazil televíziós filmsorozat volt az első latin-amerikai teleregény, ami eljutott Európába, így a Magyar Televízió 1986. szeptember 2-ától tűzte műsorra hazánkban. A szappanopera története szerint Izaura, a rabszolgalány egy Rio de Janeiro melletti ültetvényen él keresztanyja és egyben úrnője, Doña Ester védelme alatt, aki megvédi gonosz férje, Almeida zsarnokoskodásaitól. Izaura élete pokollá válik, amikor hazaérkezik a gróf fia, aki szerelmével üldözi, s minden alkalmat megragad, hogy megalázza, és éreztesse vele, hogy a rabszolgája. A kosztümös sorozat akkora sikert aratott Magyarországon, hogy az a városi legenda is elterjedt, miszerint gyűjtést indítottak a rabszolgalány felszabadítására a lelkes magyar rajongók. Ha egy beszélgetés során szóba kerül a telenovella, biztos akad valaki, aki röhögve megjegyzi, hogy milyen ember már a magyar, hogy pénzt gyűjt egy fikciós figura felszabadítására, vagy épp a derék Eszmeralda szemműtétjére (ő egy másik telenovellában volt jóval később − egy vak lány, aki persze visszanyeri a látását, így megvan a latin-amerikai sorozatok boldog befejezése is).

Takács Ildikó, akit a Magyar Reklámszövetség örökös tagnak választott, az Origónak elmondta, hogy borzasztó nagy siker volt akkoriban a Rabszolgasors, minden utca kiürült, amikor ment. Az Izaurát alakító színésznő magyarországi látogatása során repülővel vitték Halasra a csipkegyárba, ahol több asszony jött adakozni, hogy felszabadítsák őt, de persze nem fogadta el a pénzt a színésznő. Egy másik feltevés szerint egy vicc következtében terjedt el ez a legenda, ugyanis két tévés kolléga fogadott egymással arról, hogy egyikük el tudja-e terjeszteni a pénzgyűjtés legendáját. Mindenesetre a magyarok nagylelkűségének és végtelen naivitásának híre a brazil színésznőhöz is eljutott, akit megmosolyogtatott a hír.

Régi szappanoperák mai csavarral, avagy a Vad Angyal hatás

A magyar tévénézők szemében valószínűleg a '90-es évek vége, 2000-es évek eleje tűnik a latin-amerikai telenovellák aranykorának, és a némileg lesajnált műfaj manapság is ihletforrás a sorozatkészítők számára.

Az Izaura TV jóvoltából a kilencvenes-kétezres évek legnagyobb izgalmait újra és újra átélhetjük, és az ismétléseknek köszönhetően nem csak arról bizonyosodhatunk meg, hogy ezek a sorozatok bizony ma is sokakat érdekelnek, hanem arról is, hogy számos ponton egyeznek a hőskori telenovellák a mai adaptációkkal. A két fenti példát összevetve a Vad angyallal, ami a kétezres évek egyik legnagyobb hazai sikerét érte el, máris kiderül, milyen hasonlóságokról van szó.

Forrás: https://www.fanpop.com/clubs/facundo-arana/images/40914771/title/tumblr-nso0yvagna1sngu83o4-250-fanart

A Vad angyal főszereplője, a Natalia Oreiro által megformált Milagros nem a megszokott nőies ruhákba bújtatott álmodozó karakter volt, hanem egy önálló és talpraesett lány, aki szembement a sztereotipikus nőiséggel. A fő szál – Milagros és Ivo szerelme – nem sokban ütött el a telenovellák kliséitől, ahogy a 270 rész lezárása sem, mégis egy új nőtípust jelenített meg, aki közelebb áll a mai remake-ek főszereplőihez, mint elődei.

Klasszikus karakterek 

Forrás: https://gfycat.com/gifs/search/floricienta  

A telenovellák szinte receptre készülnek, hiszen minden egyes sorozatban ugyan azok a karakterek tűnnek fel a szerelmes főszereplők mellett. Ilyen a Paula és Paulina sorozatban a bajkeverő, ármánykodó női karakter, aki sokszor ugyanannyira vágyik a férfi szerelmére, mint a nézői szimpátiát inkább megnyerő hősnő. Egy másik sokszor megjelenő szereplő az eltitkolt gyerek, aki a semmiből tűnik fel és a történet végére mindig megtalálja elveszett szüleit. Sokszor megjelenik a fordulat eszközeként a karakter, aki meghalt, mégis él, illetve a telenovellák alaptartozékának tekinthető idős, bölcs jóakaró, lehetőség szerint nagymama (vagy egy idősebb karakter) is, aki szemmel tartja az eseményeket és igyekszik jó irányba terelni azokat.  

Török hódítás

Míg a 90-es, 2000-es években a dél-amerikai sorozatok aranykorszakukat élték, az utóbbi évtizedben a török sorozatok nagy térhódítása figyelhető meg a hazai televíziós piacon. Gondoljunk csak az RTL Klubbon 2013-ban bemutatott Szulejmán sorozatra, amit 2018-ig időszakosan ismételt a csatorna és eleinte körülbelül egymillióan nézték hétről hétre. A TV2 kínálatában is hasonlóan nagy közönségsikereket találunk, úgymint a Seherezádé, a Fatmagül, vagy a jelenleg is futó Kegyetlen város.

Dél-amerikai elődeikhez hasonlóan ezek a nagysikerű török telenovellák is olyan általános, alapvető életigazságokat fogalmaznak meg, olyan társadalmi különbségekre, megosztottságra reflektálnak, amelyek univerzális problémaként nálunk is jelen vannak, mint például a szegény-gazdag ellentét kibontakoztatása, így a magyar közönség számára is könnyen átélhető és izgalmas a történet.

A telenovellákban egyszerre fordulatos, mégis megnyugtatóan kiszámítható történetekkel találkozhatunk, amelyek arra az egyszerű, mégis örökérvényű elképzelésre épülnek, hogy a jó és a szerelem mindig győz, így a készítők ennek az egy igazságnak a mentén alakítják a történeteket.

Forrás: https://giphy.com/gifs/mediaset-erkenci-kus-kissed-divinityes-duLbwuWkBK2tVqYnQk