A reklám életünk része, akkor is körülvesz minket, amikor nem vagyunk tudatában, hogy impulzusai elérnek hozzánk és befolyásolják vásárlási döntéseinket. Joseph Schumpeter osztrák származású közgazdász és szociológus szerint: „Nem elég, ha jó szappant gyártasz, az is fontos, hogy rávedd az embereket, hogy mosakodjanak.” Ez maga a reklám. Blogbejegyzésünkben a reklámok pszichológiai vonatkozásait járjuk körbe, kiemelve azokat az alapvető pszichológiai drive-okat, amelyek biztosítják a hatáskiváltást.

A reklámok az emberiséggel együtt fejlődtek. Már az ókori Görögországban i.e. 3-4. században is informatív célú mintákkal díszítették a bortartó edényeket a bor származási helyéről és évjáratáról. Ezt követően az írástudatlanság következményeként a középkorban a verbális kiáltások voltak elterjedtek. A reklámok a nyomtatással indultak látványos fejlődésnek. Kezdetben ez csupán annyit jelentett, hogy különböző betűtípusokat, borítókat alkalmaztak a nyomtatás során, amelyek egyedivé tették a különböző nyomtatványokat. Később az újságok elterjedésével már megjelentek a mai értelemben vett reklámok, amelyekben megnevezték a terméket, röviden ismertették tulajdonságait, előnyeit, valamint árát és hogy hol lehet beszerezni.

Forrás: https://onmarketing.hu/wp-content/uploads/2016/07/Pears-collage-01.jpg 

A reklám első nemzetközi úttörője Thomas J. Barrett volt az 1800-as években, akit a márkaépítés szülőatyjának is tartanak. Saját márkás terméke a Pears szappan volt, amelyet újszerű, rendkívül sikeres módszerével nagy sikerre futtatott. Megvásárolta az akkoriban népszerű festmények szerzői jogait, hogy aztán ráillessze a szappant vagy a márka feliratát ezekre, ezáltal az úri nép szokásaival hozza összefüggésbe. Hatékony stratégiájának köszönhetően a szappan gyorsan a luxus kategóriába került.

A XIX. század második felében rohamos fejlődésnek indult a reklámipar, cégek alakultak, akik hirdetések elkészítését is vállalták. 1870 körül már megjelentek a szövegírást hirdető marketingcégek is, majd 1890-ben létre jött a Calkins & Holden, amely az első reklámügynökség volt, 1905-ben pedig megalakult a Parker & Lee, mint az első PR ügynökség. Az ezt követő gazdasági fellendülés tovább növelte a versenyt, így a reklámok szerepe még inkább előtérbe került. Az újságban elhelyezett, valamint az utcai hirdetések után elkészült a Gibbs fogkrém reklámja 1955-ben, amely az Egyesült Királyság első tv-s reklámja volt.

Tv reklámok: mikor, mit és hol

2019 második felében 2806 új reklámszpotot különített el az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) 34 televízió műsorkínálatában. A reklámpiac alakulása július és december között jól meghatározható ívet írt le: a nyári hónapok viszonylagos pangása után szeptembertől egészen karácsonyig tartó növekedő periódus következett. A hirdetések első adásba szerkesztésének időpontja a korábbi időszakokban: a 6-10 óra közötti műsorsáv helyett immár a 2-8 óra közötti intervallum vált preferálttá.[1]

Forrás: https://infogram.com/7-abra-mit-reklamozott-az-adott-reklamszpot-1h7j4drqo0g92nr 

Az elemzett reklámok 38 százalékában termékeket, 59 százalékában pedig szolgáltatásokat népszerűsítettek. Leggyakoribb hirdetőnek a kereskedelem és a gyógyhatású készítmények szektor számított (40, illetve 11 százalék). A kifejezetten kiskorúakat megcélzó hirdetések aránya 4,6 százalékot tett ki. A hangsúlyozottan hazai termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő reklámszpotok ugyanakkor – a megelőző analízisekben tapasztaltakhoz hasonlóan – rendkívül alacsony mértékben képviseltették magukat, mindössze 3,5 százalékban.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján, naponta átlagosan 25 percnyi reklámot néztünk, ami átlagosan 100 db reklámfilmnek felel meg. Habár a tv előtt töltött percek száma nőtt, a sugárzott reklámok száma mégis csökkent az idei évben. 2020 áprilisa és júniusa között naponta átlagosan 27.224 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami több mint 12 ezer reklámfilmmel kevesebb 2019 második negyedévéhez képest.

Forrás: https://infogram.com/8-abra-az-uj-reklamfilmek-megoszlasa-szektorok-szerint-1hxr4z15gldq2yo

A hatás művészete

A rövid történeti és tv piaci áttekintés után nézzük meg a reklámok emberekre gyakorolt hatását, vagyis azt, hogy hogyan hat a reklám a nézőjére. A reklámpszichológia célja, hogy tudatosan érzelmeket és ingereket váltson ki a befogadókból. Tehát ahhoz, hogy hatásos, érdekes és figyelemfelkeltő legyen, a reklámkészítőnek ismerni-e kell a célközönséget és tudnia azt, hogy mivel és milyen ingereket válhat ki belőlük.

Fontos tudni, hogy az emberek két alapvető módon dolgozzák fel a reklámokat: „meleg” érzelmi úton, mint például öröm és félelem, illetve „hideg” értelmi úton racionális döntéseket hozva, amelyek tényeken alapulnak. A legjobb reklám az, amelyben egyszerre valósul meg a két modell kombinációja és a racionális tények és adatok mellett érzelmi úton is megszólítja a célközönséget. Szakértők öt pszichológiai drive-ot különítenek el, amik a hatás kiváltását biztosítják: a kíváncsiság, a félelem, a nyereség, a sikervágy és a támogatás igénye.

Hogyan ragadják meg a figyelmünket?

A reklám fegyvertárának egyik legfontosabb eleme a bűntudat ébresztése. Népszerű eszköz a sztereotípiák alkalmazása, aranyos gyermekek, állatok felvonultatása, kíváncsiság gerjesztés, sokkolás, vagy a sikeres, ismert emberek szerepeltetése is.

Fontos, hogy a reklámokban adott szituációkon keresztül megjelenjenek a bemutatni kívánt érzelmek, mint például szerelem, humor vagy félelem. Intenzív hatást tudnak elérni a biztonság, szabadság, önállóság ígéretével, de manapság egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzésének igénye is. A vevő ezekhez az érzelmekhez fogja kötni a termékeket és ez alapján vásárolja meg azokat.

A jó reklám:

• Figyelemfelkeltő, mert hat a korábban említett érzelmekre, és megpróbál eltérni a versenytársaitól.
• Könnyen érthető, mert lehet valaki a reklámban fog először hallani a termékről, ezért fontos, hogy értse mire való.
• Figyelem fenntartó: nem válik unalmassá. Érdemes több verziót is elkészíteni ugyanannak a terméknek a bemutatására.
• Vonzza a tekintetet, mert az emberek gyakran lehalkítják a TV-t és másra figyelnek, viszont egyes színek vonzzák a tekintetet, amit szintén érdemes figyelembe venni.
• Elérhető, mert pontosan megmondja, hogy a termék hol érhető el és hol kapható.
• Egyedi, mert jól elhatárolja az adott terméket a versenytársaitól és kiemeli, hogy miért azt a terméket érdemes választani.

A jó reklám hangsúlyozza a termék egyediségét, értékét, és kiemeli, hogy miért kedvező választás a vásárlónak. Egy termék egyediségét az határozza meg, amit a vevők gondolnak róla, és mivel ez nagyon sokat érhet, a reklám alapvető célja ennek a gondolatnak az alakítása. A jó reklám az agyra hat, illetve hathat az érzelmekre, közvetíthet életérzést, apellálhat az emberek igényességére és építhet arra is, hogy minden ember szeret okos üzletet kötni. A reklám ugyanakkor hathat az érzékekre is: egy jó fotóval, egy értékes művészeti alkotással, vagy épp egy megható történettel is reklámozhatunk egy történetet, amennyiben illik a mi termékünkhöz. Az üzenetnek azonban mindig egyszerűnek és könnyen befogadhatónak kell lenni.

Végezetül jöjjön pár a saját, szubjektív értékelésünk alapján kiválasztott reklám, ami a fent felsorolt ingerek valamelyikére – vagy többre is közülük – próbál tudatosan hatni: 

Az érzelmes:

Cuki:

Vicces:

Idegesítő:

Boldogság iránti vágy kielégítője, hírességek felvonultatásával:

[1] https://onbrands.hu/marka-es-trend/2020/07/mediamarka/tv-piaci-korkep-2020-ii-negyedev?fbclid=IwAR260KrBu3ClYeGuOW2EFzD18mKUgqqLdPGcj-Q08hU6pgwDaszN2micOTk

Filmben szerepelni minden színész álma, és vannak olyanok, akik már egészen fiatalon reflektorfényben találják magukat. Forgatáson részt venni, kamerák előtt szerepelni igazi mókának tűnhet, pedig valójában olyan kemény munka, amely még egy felnőtt színészt is könnyen maga alá gyűr, nemhogy egy gyermeket. Blogbejegyzésünkben a fiatalon sikeressé és ismerté vált gyermekszínészek bemutatására vállalkozunk – a teljesség igénye nélkül –, és annak is utána jártunk, hogy a sok esetben korán jött siker hogyan befolyásolta Hollywood kedvenc gyermekeinek életét.

A hírnév ára

Aki hírnévre vágyik, az valójában az után sóvárog, hogy értékeljék és jól bánjanak vele. Azonban gyakran előfordul, hogy pont ezek azok, amelyeket nem képes megadni sem az ismertség, sem a csillogás. A pletykalapok és sztárok magánéleti katasztrófái ékes példái ennek. Ha egy híresség a nyilvánosság szeme láttára borul ki, mert nehezen viseli a hírnév hozadékait, a közvélemény hajlamos úgy kezelni, mintha kizárólag csak az illető felelőssége lenne az, hogy karrierje és sokszor élete is zátonyra futott. Híresnek lenni olyasvalami, amelyhez hatalmas lélekjelenlét és stabil háttér szükséges. Ezek alapján elgondolkodhatunk azon, hogy talán voltak olyan sztárok, akik valószínűleg nem álltak készen arra, hogy megismerje őket az egész világ. Be kell látnunk, hogy a személyes drámák mögött a média és a filmipar sok esetben kellemetlen, vagy egészen elviselhetetlen elvárásai húzódnak. Felnőttként is nehéz megfelelni a ránk zúduló külső és belső elvárásoknak, nemhogy gyerekként, épp ezért gyakorta előfordul, hogy a korai sikerek sok gyereksztárnál tudatmódosítószer- és alkoholproblémákhoz, emberi és szakmai lecsúszáshoz vezetnek.

A sztárság pozitív oldalait a legtöbb ember nagyon szívesen kipróbálná, abba azonban bele sem gondolunk, hogy az ismertség bizony kemény dió is lehet. A híres embereknek meg kell küzdeniük az állandóan rájuk irányuló figyelemmel, a magánélet hiányával és az emberek megítélésével. A legtöbb gyereksztárnak, aki túl korán került bele a szórakoztatóiparba, soha nem volt normális gyermekkora, és pont ezért, amikor felnőnek nehezen találják meg a helyüket a nagyvilágban. Vannak, akik meg tudnak küzdeni ezzel, másokat viszont összeroppant a hírnév súlya. A gyereksztárok gyakran egyáltalán nem irigylésre méltó sorsán mélázunk el néhány olyan híresség pályájának felidézésével, akik a korai sikerek után szakmai és magánéleti mélyrepülést éltek át.

Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Judy_Garland_publicity_photo_1939.jpg 

Judy Garland már hétévesen kamerák előtt állt, tíz évvel később ő alakította Dorothy-t az Óz, a csodák csodája című filmben, ami máig tartó hírnevet hozott az akkor még szinte gyerek színésznőnek. Sokakkal ellentétben ő meg tudta őrizni vezető szerepét és a későbbiekben sem tűnt el a süllyesztőbe, sőt filmsztárként és énekesnőként is példátlanul népszerű maradt. A filmsikerek mögött azonban egy kiskorától megtört ember állt, akit már 13 évesen diétára fogtak, kritizáltak a külseje miatt, amfetaminnal és barbiturátokkal tömtek, majd kényszerabortuszra küldtek, és aki emiatt sosem lelt lelki békére. 

Forrás: https://i.pinimg.com/originals/40/9b/c0/409bc011591e1b193d95e0c78538724e.jpg

Talán a legismertebb gyereksztár a Reszkessetek betörők! Kevinjeként ismerté vált Macaulay Culkin. 1990-ben az egész világ imádta az akkor már hat esztendeje forgató tízéves kisfiút. Újabb négy évvel és néhány sikertelen filmszereppel a háta mögött, a Richie Rich – Rosszcsont beforr című film után viszont úgy tört ketté a karrierje, mintha soha nem is lett volna. A szakmai kudarcokat hamar alaposan dokumentált problémás pályafutás követte, bírósági eljárásokkal és börtönbüntetésekkel megfűszerezve. Az elmúlt 26 évben elhanyagolható mennyiségű és minőségű filmben feltűnő Culkinról legfeljebb annyit lehet elmondani, hogy mostanában már nyugodtabbnak tűnik az élete. 

Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/682717624732960436/

A modellkedést három-, a színészetet tíz-, az éneklést 15 évesen kezdő Lindsay Lohan neve az elmúlt egy évtizedben a bírósági ügyekkel, a megszegett próbaidős előírásokkal és a látványos fizikai leépüléssel fonódott össze, a múltját szinte végképp elfeledtetve. Pedig a tizenkét évesen a Disney stúdió Apád-anyád idejöjjön! című filmjében debütáló Lindsay óriási sikert aratott. Hasonló nagy elismerés követte a Nem férek a bőrödbe (2003), a Bajos csajok (2004) és a Kicsi kocsi – Tele a tank (2005) filmjeit.

Gyerekszínészek, akiknek sikerült

A siker mindannyiunk számára mást jelent és másban találjuk meg azt. A siker hozadékaként megtapasztalt hírnevet azonban nem mindenki tudja kezelni, fokozottan igaz ez gyermekkorban, amikor a személyiség és az önkép még igen ingoványos talajon áll. A gyermekkorukban befutó film és sorozatszínészek élete sikereik miatt mindig is nyitott könyv volt a nagyközönség számára. Szerencsére legalább annyian, ha nem többen vannak, akiknek fiatal koruk ellenére is sikerült sikeres karriert építeniük és emellett a magánéletük sem sínylette meg a korai ismertséget. Az előbbiekben kiemeltünk pár sikertelen színészkarriert, most szeretnénk pár olyan sorsot is megmutatni, akiknek sikerült felnőtt korukban is sikeresnek maradniuk. 

Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/845762004992325413/

Scarlett Johanson is gyerekszínészként kezdte karrierjét és első komolyabb szerepe az 1998-as A suttogó volt. Ezt követte a Tétova tinédzserek, A férfi, aki ott sem volt, az Amerikai história és az Elveszett jelentés, amelyért BAFTA-díjat kapott. Az időközben felnőtté vált Scarlett tovább tudta halmozni filmsikereit a Leány gyöngy fülbevalóval és A sziget című mozikkal, ezután feltűnt a Fekete dália, A tökéletes trükk, a Vicky Cristina Barcelona, a Hitchcock és A másik Bolyen-lány című alkotásokban is. A Bosszúállók-sorozatban pedig ő alakítja a Fekete Özvegy karakterét. 

Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/335096028498055607/

Emma Watson sem maradt Hermione Granger. A világ a Harry Potter-szériának köszönhetően ismerte meg a nevét, de szerepelt a Noé, A szépség és a szörnyeteg, illetve A kör című produkciókban is. A színészet mellett aktivistaként is dolgozik, illetve modellkedik.

Forrás: https://hollywoodlife.com/feature/leonardo-dicaprio-through-the-years-pics-photos-3674694/

Leonardo DiCaprio karrierje nehezen indult, ugyanis nem adta be a derekát az elüzletiesedett szakma által támasztott elvárásoknak. Végül hirdetésekben és oktatófilmekben tűnt fel, majd számos TV-sorozatban vett részt, először vendégként, majd állandó szereplőként. A nagy áttörést az Ez a fiúk sorsa hozta el számára, ahol sokak szerint Robert De Nirót és Ellen Barkint is túlszárnyalta tehetségével. A következő filmsszerepe, a Gilbert Grape című film, ahol Johnny Depp szellemileg visszamaradott öccsét alakította, pedig már egy Oscar-jelölést is hozott számára. Eddigi legnagyobb közönségsikerét a hatalmas költségvetésű Titanic (1997) férfi főszerepében aratta. A 2010-es években is számos nagy sikerű filmben nyújtott emlékezetes alakítást: Viharsziget, Eredet, A nagy Gatsby, A Wall Street farkasa és A visszatérő, amelyért hosszú idő után végül megkapta az Oscar-díjat. 

„Is this the real life or is this just fantasy?”, énekli Freddie Mercury, a Queen énekese, és mi is feltehetjük magunknak a kérdést: vajon az, amit valóságshow-nak nevezünk, valóban a valóságról szól-e? Persze ez egy költői kérdés, mert ha jobban végiggondoljuk, megbizonyosodhatunk arról, hogy a reality egészen távol áll a realitásoktól. Akkor mégis miért nézzük ezeket a műsorokat? Bejegyzésünkben a reality műsorok különböző kategóriáiról és az emberekre gyakorolt addiktív hatásának okairól olvashattok.

Forrás: https://media1.tenor.com/images/75b3ab0cffc211dafcb2b0d2730934b4/tenor.gif?itemid=5698462 

A szociálpszichológia szerint az emberi alapműködés része a kíváncsiság, ennek megfelelően pedig az ismeretlen felfedezésének igénye természetünk alapvető jellemzője. Mások életének megfigyelése hatással van ránk, a hívatlan jelenlét titok után vágyakozó izgatottsággal tölt el bennünket. Ennek némileg leegyszerűsített és intenzívebb változatát képviselik a valóságshow-k, amelyek az emberi együttélés legkiélezettebb, legvitathatóbb részleteit tárják a nézők elé.

„Én nem néztem a Győzike Show-t, de amikor a Buksi meghalt az nagyon durva volt.”

A valóságshow-k kétségtelenül addiktív műsorok, hiszen valós szereplőket vonultatnak fel, akikhez hamarosan elkezdünk kötődni. Akár szeretjük, akár utáljuk az illetőket, a lényeg ugyanaz: tudni akarjuk, mi történik velük, többek között ezért is ülünk le hétről hétre a képernyő elé. A pszichológusok szerint az is közrejátszik ebben, hogy a felgyorsult digitális jelenlétünk közepette családi és barátai kapcsolataink lazábbak és felszínesebbek lettek, mint valaha.

Hazamegyünk egy stresszes nap után, majd fáradtan lerogyunk a tévé elé, hogy nyomon kövessük a szinte már ismerőseinkké vált reality szereplők életét, ezzel segítve agyunknak feldolgozni a napunk eseményeit. Ha valami jó történik azzal a szereplővel, akit kedvelünk, akkor vele örülünk, ha pedig egy általunk nem kedvelt illető kínos vagy megalázó helyzetbe kerül, azon is éppen olyan jól tudunk szórakozni. Ezzel is próbáljuk pótolni személyes, emberi kapcsolatainkat, hiszen tompítjuk a magány érzését, ha el tudunk vonatkoztatni attól, hogy amit nézünk, nem a mi életünk. A szakértők szerint a valóságshow-k ilyen mértékben egyáltalán nem károsak, mindössze egyfajta menekülési alternatívaként ragadhatók meg. Kiút a mindennapok harcaiból, a szürke hétköznapokból és még a „kukkolásért” sem kell lelkiismeret-furdalást éreznünk, mivel a szereplők önszántukból engednek be minket az életükbe.

A valóságshow-k története majdhogynem egyidős a televíziózáséval. Az első, hasonló alapokon nyugvó műsor az 1948-től adásba került Candid Camera volt, amelyben a résztvevők valamilyen előre megrendezett, általában bosszantó szituáció résztvevői lettek, miközben egy rejtett kamerás felvétel készült róluk. 

A fogalom meghatározása azonban közel sem ilyen egyszerű és népszerűségükre is számtalan magyarázat létezik. A valóságshow (angolul reality television) kifejezés alatt egy általában nem előre megírt szituációkat tartalmazó műsort értünk, amelyben a résztvevők legtöbbször hírnév nélküli, nem színész végzettségű személyek. Ez a meghatározás ugyanakkor eléggé hiányos, ráadásul számos televíziós műfajjal mutat rokonságot, ilyenek például a talkshow-k és a táncos tehetségkutatók is.

Az egyik szakértők által létrehozott besorolást a Primetime Emmy Díj kategóriái jelentik. A legjobb, főműsoridőben sugárzott amerikai televíziós műsoroknak járó díjat odaítélő bizottság összesen három nagyobb valóságshow csoportot különböztet meg, név szerint:

• strukturálatlan,
• strukturált,
• vetélkedő-valóságshow műsorok.

A strukturálatlan valóságshow-k közé azok a műsorok tartoznak, amelynél a szereplők mindennapi vagy szakmai életét követheti nyomon a néző, ám ezek a szituációk általában nem előre megírtak és a kamera nem minden pillanatban veszi a résztvevőket. Másik nagyobb alcsoportot a nagyvilág számára „láthatatlan” emberek és szubkultúrák mindennapi életét és problémáit bemutató showműsorok alkotják. A strukturált reality show-ban már minden háttérinformáció a néző tudomására jut, a szereplők esetleges versengése mellett pedig a problémamegoldás is előtérbe kerül. Egyik legismertebb formájában az egymást korábban nem ismerő szereplők egy kizárólag a műsor kedvéért létrehozott környezetben élik mindennapjaikat. A szituációk itt már részben előre legyártottak, mint amilyen a Való Világ  és Big Brother is (ez utóbbi franchise-t 50 nemzetközi változatban adták le). 

Az előbbihez szorosan kapcsolódó, de önálló alkategóriát képvisel a vetélkedő reality műsorok világa, ilyen például a túlélőshow – ahogy a neve is mutatja – általában egy természetes, vadonbeli környezetbe kerülnek a résztvevők, ahol különböző feladatok teljesítése a cél (pl. Survivor – A sziget). A különböző párkereső reality műsorok is ebbe a kategóriába sorolhatók, mint a Nagy Ő, vagy az Alekosz − Szerelem a legfölsőbb szinteken, ahol a harc a párt kereső szerelmes férfi vagy nő szívéért folyik. Amikor valamilyen díj (pénz, szerelem, hírnév) elnyerésének reményében vesznek részt a szereplők, azok a műsorok is ebbe a kategóriába tartoznak, mint például a Hungary's Got Talent tehetségkutató. 

Mi lehet a népszerűség oka?

Dr. Carole Lieberman, médiapszichológus és reality TV tanácsadó szerint az egyensúly a legfontosabb. A doktornő úgy véli, egyes személyek azért is találhatnak nagy élvezetet az ilyen műsorokban, mert az ott lejátszódó tragédiákkal és problémákkal nem a saját élethelyzetükben találkoznak, úgymond „nem kell kockáztatnia a nézőnek saját szívét vagy reputációját”. 

Forrás: https://media3.giphy.com/media/l0MYBbEvqqi1kfuyA/giphy.gif 

A műsorok követésére további motivációt jelenthet, hogy pozitív érzéseket váltanak ki, ilyen például együttérzést és empátiát. Egy 2018-ban megjelent tanulmányból, ami 12 különböző valóságshow hatásvizsgálatán alapult kiderült, hogy minél jobban szerették a műsorokat a kísérlet résztvevői, annál szívesebben vettek volna részt abban. Érdekes megfigyelés volt azonban, hogy a családtagok bekerülése a valóságshow-kba mindig preferáltabb volt, mint a személyes részvétel.

Ugyanakkor egy másik cikk arra világított rá, hogy a kukkolás élménye a másik vonzerő a reality show-k népszerűsége mögött, az az élmény vonzza a nézőket a televíziók elé, hogy így belepillanthatnak más emberek magánéletébe. A szakértői véleményekből is jól látszik, hogy az empátia, az együttérzés és a kukkolás élménye együttesen alakítja az emberek motivációját a reality műsorok nyomon követésére.

Ezért is lehet, hogy bár struktúrájában sokat változtak az aktuálisan trendi reality műsorok a 2000-s évek valóságshow-ihoz képest, mégis mindmáig közönség kedvenc műsortípus a kereskedelmi televíziókban. Bejegyzésünket a Queen klasszikusának egyik sorával indítottuk és egy a témához kapcsolódó Hamvas Béla idézettel szeretnénk lezárni azt:

„Az értelem legkisebb homályának következménye, hogy az ember nem valóságot észlel, hanem káprázatot.” 

Megérkezett az igazi, forró nyár, amikor megszokott esetben izgalmas műsorok és új sorozatok várnak minket a képernyőkön. Azonban a helyzet korántsem olyan, mint tavaly ilyenkor volt, épp ezért az idei fülledt hónapok kínálata némileg eltér majd a korábbiaktól. Ki így, ki úgy alakította a következő időszak műsortervét, az biztos, hogy mindenki igyekszik a lehető legtöbbet kihozni a megváltozott helyzetből. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy mi mindenre számíthatunk a következő hetekben műsorok terén!

Mint azt már több bejegyzésünkben is taglaltuk, a vírushelyzet tagadhatatlanul nagy hatást gyakorolt tévénézési szokásainkra. A karantén okozta bezártság, illetve a megváltozott napi rutin sokaknál felerősítette a TV, a filmek és sorozatok iránti érdeklődést. Több csatorna gyorsan reagálva a kialakult helyzetre új, karantén témájú sorozatot indított, míg mások egészen eltérő irányt választottak. Erről és ennek okairól már egy korábbi bejegyzésünkben írtunk: Attól, hogy nincs ló, még nem biztos, hogy jó lesz a szamár, avagy a karanténműsorok tündöklése és gyors bukása!

Forrás: https://i1.wp.com/media2.giphy.com/media/Bi6FcO7UoutWM/giphy.gif

Hazai műsorkínálat

A nagysikerű saját gyártású napi sorozatoknál a forgatási időszak eltolódását vagy felfüggesztését eredményezte a sokakat hirtelen érintő vészhelyzet. Tavasszal az RTL Klub ugyan elindította A Tanár című sorozat első részét, de ezt követően takarékra állították a gépezetet, és két egyszerű megoldással működő karanténshow került a hétvégi kínálatba. Ezzel szemben a konkurens TV2 teljesen más stratégiát követett, és rendkívül szigorú szabályozások és magasfokú védelem biztosítása mellett folytatta a megszokott műsorgyártást az Exatlon és a Nicsak, ki vagyok? című műsorokkal.

A következő időszak fordulópont lehet minden tévépiaci szereplő számára, hiszen alkalmazkodniuk kell az új normához, amely ebben a különös, eddig ismeretlen időszakban megragadni látszik. Az élet megy tovább, és habár mindenkinek új utak után kell néznie, mindenképpen érdekes lesz, hogy hogyan alakul a máskor dübörgő nyári időszak a társaságok számára. Ami eddig biztosnak tűnik, hogy a TV2-re visszatérnek Bödörék, és elkezdődött a második évad forgatása is a Mintaapák megújult stábjával. Az RTL Klub szintén forgatja a Drága örökösök negyedik, egyben befejező évadát, illetve több, korábban népszerű produkció is igyekszik felvenni a gyártás fonalát.

Egy jelenet a Kegyetlen város című török sorozatból. Forrás: TV2 sajtószoba

Nyáron új napi szappanoperával is erősítenek a kereskedelmi tévék. Az RTL-re visszatér Az új Paula és Paulina, míg a TV2-n debütál a Kegyetlen város című török sorozat. Az RTL Klub a bűnügyi sorozatok vonalán is erősít, a Gyilkos lelkek és a Különben dühbe jövök sorozatok vetítésével. Az újdonságok mellett lássuk be, hogy tévénézés szempontjából a nyári időszak uborkaszezonnak számít, ezért ezekben a hónapokban a műsorkészítők az új műsorok hiányát a régebbi nagysikerű sorozataik ismétlésével kompenzálják. Ennek okán ismét látható lesz a Jófiúk (RTL Klub) 1. évada, a Piramis (TV2) valamint a Sztárok és Párok (TV2) a főműsoridős kínálatban. 

Forrás: https://www.sheknows.com/wp-content/uploads/2019/10/where-to-watch-your-favorite-shows-in-2020.gif?w=695&h=391&crop=1

Ott sincs ám kolbászból a kerítés!

Érdekes helyzetben vannak a streaming szolgáltatók, hiszen az kétségtelen, hogy a TV mellett ők is megerősödtek az elmúlt néhány hónapban, azonban ha a kínálatukra is vetünk egy pillantást, korántsem olyan rózsás a helyzet. A legtöbb húzóműsor soron következő évada bizony várat magára, hiszen a tavasszal bekövetkezett leállások miatt nem sokan tudták nyárra elkészíteni a korábban beígért folytatásokat.

Azok számára, akik szeretik a New Yorkban játszódó elgondolkodtató, mégis könnyed sorozatokat az HBO kínálatában Anna Kendrick főszereplésével fémjelzett Love Life remek választás lehet. A The Politician 2. évada június 19-én debütált a Netflixen, ha éppen jól esne pár életvezetési tanácsadás a sorozatban korántsem mintaanyát alakító Gwyneth Paltrow-tól. Ha komolyabb témákra és bűnügyi rejtélyekre fáj a fogunk, akkor pedig az HBO új dokusorozata a I'll Be Gone in the Dark biztosan tetszeni fog nekünk.

Forrás: https://i.pinimg.com/originals/d9/d0/af/d9d0af39122c36fa22228606d150c1b9.gif

Unalmas nyarunk lesz?

Összeségében elmondhatjuk, hogy mindenki igyekszik kihozni a rendelkezésre álló helyzetből a legjobbat, a kérdés már csak az, hogy kinek lesz majd a legnagyobb sikere. Így már csak annyi dolgunk maradt, hogy bekészítsünk némi harapnivalót és kényelmesen elhelyezkedjünk a távirányítóval a kezünkben. Jó szórakozást!

Azok, akik a 21. századi televízión nőttek fel, el sem tudják képzelni, milyen volt az élet a TV megjelenésekor: csupán napi néhány óra műsorsugárzás, véges számú műsortípusok és leginkább hírekre és közéleti témákra fókuszáló produkciók. Az első, 1936-ban képernyőre kerülő televízióadás óta rengeteg idő eltelt, mi pedig kíváncsiak voltunk arra, hogy mik voltak azok, amelyek olyanná formálták a TV-t, mint amilyennek ma ismerjük. Természetesen megszámlálhatatlan az a sok impulzus, amely hatással volt a ma ismert televízióra, a következő hat „első” a Share-minátor által legfontosabbnak ítélt változásokat sorakoztatja fel. 

Az első reklám

A világ első, fizetett televíziós hirdetése 1941. július 1-jén az Egyesült Államokban került a képernyőkre a Brooklyn Dodgers és Philadelphia Phillies kosárlabdamérkőzése előtt. A Bulova órákat hirdető reklámért a megrendelő cég 4 és 9 dollár között árat fizetett, és a WNBT csatornán jelent meg – ez az érték eltörpül amellett, amelyet a Chanel fizetett az eddigi legdrágább, 3 perces reklámért 2020-ban. Összesen 33 millió dollárt, mai értékkel számolva közel 103 milliárd forintot csengetett ki a divatmárka a Chanel No. 5 parfümöt bemutató kisfilmért. Az első tévés promóció óta hatalmas utat tett meg a televíziós hirdetések világa, hiszen a mai napig az egyik leghatásosabb és legmagasabb presztízsűnek tekintik a képernyőkön megjelenő reklámokat.

Az első sorozat

Habár hazánkban kevésbé ismert, a tengerentúlon igazi ikonnak számít az 1951. október 15-én először sugárzott I Love Lucy szituációs-komédia sorozat. A Lucille Ball által megformált névadó szereplő és férje életét bemutató sorozat összesen 180, egyenként félórás részt élt meg és az első olyan műsor volt, amely a Nielsen listájának első helyét szerezte meg mind a hat évadával. Ez volt az első produkció, amelyet 35 mm-es filmre forgattak, illetve szintén először szerepelt egyszerre több főszereplő egy műsorban, akik azonos mennyiségű időt töltöttek a képernyőn. Az 1957-ben véget ért I Love Lucy azóta sem vesztett a népszerűségéből, ugyanis 2012-ben a People Magazin „Minden idők legjobb televíziós sorozatának” választotta. A világ összes ideje is kevés lenne felsorolni, mennyi mindenhez adott ihletet a sorozat, de az egyszer biztos, hogy az előre megírt forgatókönyvvel dolgozó produkciók sikere azóta is virágzik.

Az első beszélgetős műsor

1954-ben bemutatott The Tonight Show immár 66 éve várja minden este a nézőket az NBC amerikai csatornán. A változatos témákkal foglalkozó, gyakran híres embereket és közéleti személyeket felvonultató formátumot általában egy ismert humorista vezeti, aki könnyed hangnemben tárgyalja ki az éppen aktuális kérdéseket és lát vendégül különböző hírességeket, hogy minél exkluzívabb információkkal lephesse meg a nézőit. Habár az angolszász országokban sokkal nagyobb népszerűségnek örvend ez a formátum, mint hazánkban, de azért nálunk is akadtak bőven sikeres beszélgetős műsorok – A Fábri Show, Esti frizbi Hajdú Péterrel, Tűsarok vagy épp a Friderikusz show, csak hogy néhányat említsünk közülük.

Forrás: https://66.media.tumblr.com/ae4293182ec9ba69267adfddc4197301/tumblr_mzen4hAOSu1qa02veo1_500.gif

Az első világhírű vetélkedő

A Legyen Ön Is Milliomos eredetileg az Egyesült Királyságban született 1998-ban, majd onnan indult el hódító útjára. A szabályok szerint a játék során csak egy játékos játszik egyszerre (némely rádiós műsorokhoz hasonlóan), és a hangsúly nem a gyorsaságon, hanem a felkészültségen és feszültségen van. Nincs határidő a kérdések megválaszolására, és miután a játékvezető feltette a kérdést, a játékosok eldönthetik, hogy meg akarják-e válaszolni azt, illetve igénybe vesznek-e bármit is a rendelkezésükre álló segítségek közül. Ettől több magyarázatra nincs is szükség, hiszen a kvízműsor Magyarországon hosszú éveken keresztül volt látható a képernyőkön Vágó István vezetésével. Ahogy az eddig megemlített műsorok, ez is számos másikhoz adott ötletet az évek során, amelyek azóta is menetelnek előre a nézettségi listákon.

„A videóban egy igazán különleges esetet láthatunk, amikor az utolsó kérdés előtt a játékos felhasználta a telefonos segítségét arra, hogy elmondja az apukájának: most fog nyerni egy millió dollár!”

Az első reality

Tegye fel a kezét, aki tudta, hogy a Big Brother elsőként a hollandoknál jelent meg a képernyőkön?

Forrás: https://i.imgur.com/ZHNxjOK.gif

Az 1998-ban megjelenő reality műsor címét George Orwell 1984 című disztópikus regénye ihlette, amely többek között azt tárgyalja, hogy a „nagytestvér mindig figyel”. A produkciókészítők erre az elvre építve alakították ki a játékszabályokat, és követték nyomon az egy fedél alá beköltöző szereplők mindennapjait. A Big Brother olyan műsor-cunamit indított el, amelyet a gyártók soha nem hittek volna, hiszen amellett, hogy az amerikai adaptáció az egyik legrégebb óta futó műsor, számos más produkcióhoz is remek alapot biztosított. Ha valaki arra keresné a választ, hogy miért is örvendenek ekkora népszerűségnek az ilyen formátumok, látogassa gyakran a blogunkat, mert nemsokára erre is kitérünk egy következő bejegyzés alkalmával…

Forrás: https://i.pinimg.com/originals/1a/c8/16/1ac8165da9c37e7281d056f32eed731f.gif

„Folytatása következik… Oh, gyerünk már! Tudtad, hogy ezt nem hagyjuk ki!”

Az első amerikai tehetségkutató

A 2002-ben Simon Fuller által megálmodott American Idol című tehetségkutató műsor olyat adott a közönségnek, amelyre korábban még nem volt példa: lehetőséget a zenei karrierre! Talán épp ezért vált az amerikai televíziózás minden idők legsikeresebb műsorává. Az alapkoncepció szerint a műsorban eddig nem ismert, tehetséges fiatalok jelentkezését várják, akik több élő adáson keresztül mutatják be zenei adottságaikat a zsűrinek és a közönségnek, majd a nézők szavazatainak segítségével megnyerik a versenyt. Az első néhány széria olyan nagy neveket adott a zenei szakmának, mint Kelly Clarkson, Carrie Underwood vagy Jordin Sparks. Az ötletet alapul véve álmodták meg az első magyar tehetségkutató műsort is. Az American Idol mintájára készült Megasztár hihetetlen sikeres szériát futott a TV2 műsorán, a hat évad első és második helyezésén végző énekesek egytől egyig meghatározó szereplői lettek a magyar zenei iparnak.

Forrás: https://media2.giphy.com/media/26BRQspwoBKGbhyaA/source.gif

„Pontosan ezért készítjük ezt a műsort!”

Idén ünnepli 20. születésnapját a Survivor, ugyanis 2000-ben indult útjának Amerikában a műsor, amely hihetetlen hatást gyakorolt az elmúlt két évtized televíziózására. Habár még maguk a produkció készítői sem hitték, hogy egy-két szezonnál többet él meg az új ötlet, a tengeren túli CBS csatorna idén közvetíti a műsor negyvenedik évadát. A megjelenéstől kezdve számos másik műsor merített ihletet a túlélős reality tartalmakból, de a valódi kérdés az: miben rejlik a sikerük igazi titka?

Már az elején fontos leszögezni: a televízió alapvetően az emberben élő kíváncsiságra, a nézők beleképzelő és együttérző képességére, illetve a másik ember társadalmi viselkedése iránti érdeklődésre épít. A társadalmi viselkedés szabályokat és célokat rejt magában, „játszmákat” eredményez, és ezekben a néző megfigyelő érzelmi azonosulással vesz részt. 

Ez így remekül hangzik, de mit is jelent pontosan? Tévénézés közben könnyen beleéljük magunkat a látottakba, szinte úgy kezdünk kötődni a képernyőkön szereplő személyekhez, mintha valódi részesei lennének az életünknek. Ha pozitív dolog éri őket, akkor mi is úgy örülünk, mintha az egyik barátunkat érné valami kellemes esemény, ha megbántják őket, vagy rosszul érzik magukat, akkor mi is hajlamosak vagyunk negatív érzelmeket produkálni. Továbbá nagy érdeklődéssel tölt el minket az is, hogy más emberek hogyan reagálnak a különböző, akár extrém helyzetekben, vagy épp milyen összetűzésbe bonyolódnak egy túlélő expedíció során. Ezeknek a műsoroknak a nézése során mi is részesei lehetünk a különleges élményeknek anélkül, hogy valóban részt kéne vennünk az erőt próbáló szituációkban.

„Ezt meg kell néznem magamnak!”

Forrás: https://media.tenor.com/images/92191f22ff99e30c712da3a6b67dbe16/tenor.gif

Kukkoló magatartás?

Valljuk be őszintén, mind szeretünk olyan dolgokról tudni, amiről más nem tud. A korábban említett emberi kíváncsiság olyan erőteljes mozgatórugója az életünknek, hogy egyszerűen nem tudunk mást tenni, mint kielégíteni a folyamatosan növekvő kíváncsiságunkat. A túlélős műsorok pedig éppen erre alapozva hódították meg a közönségüket. A túlélés mellett becsempészték az emberi kapcsolatokat, az ezzel együtt járó konfliktusokat, a nézők pedig szépen lassan megkedvelték a résztvevőket, szurkolni kezdtek nekik és alkalomról alkalomra leültek a képernyők elé, hogy nehogy lemaradjanak egy újabb epizódról, amelyben végre fény derülhet egy újabb izgalmas információra.

Nekem tuti jobban menne!

Kezeket fel, aki azért kapcsolt át egy éppen kezdődő túlélős műsorral, mert tudni akarta, vajon ő mit tenne egy hasonló helyzetben! És persze azt gondolta, hogy ő bizony sokkal ügyesebben vette volna az akadályokat.

Forrás: https://img.buzzfeed.com/buzzfeed-static/static/2017-02/10/10/asset/buzzfeed-prod-fastlane-01/anigif_sub-buzz-26590-1486739689-8.gif

Mind eljátszottunk már a gondolattal, hogy mégis mit tennénk akkor, ha nekünk kéne boldogulnunk az őserdőben. Habár viszonylag kevés esélye van annak, hogy egyik pillanatról a másikban a dél-amerikai esőerdőkben találjuk magunkat korlátozott mennyiségű élelem és nomád körülmények társaságában, mégis jó érzés tudni azt, hogy láttunk már ilyet, és ha nekik sikerült, talán nekünk is sikerülhetne.

Nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen típusú műsorok rendkívül szigorú előkészületek és alapos odafigyelés mellett forognak, azonban mégis a felkészültség érzetét adják meg a nézők számára, amelytől úgy érezhetik magukat, hogy igenis urai lehetnének egy hasonlóan extrém helyzetnek.

Hajrá egyik, ne hagyd magad másik!

Ahogy a legtöbb műsor során, a túlélős műsorokban is mindenki megtalálja a kedvenc szereplőjét, akinek egy egész szezonon keresztül szurkolhat, hogy ő legyen az a szerencsés, aki a rengeteg megpróbáltatás után a csodás fődíjjal térhet haza a szeretteihez. Ez kialakít a nézőkben egyfajta kötődést, amely a már korábban említett kíváncsisággal vegyítve igazán erős „ragasztóként” tud működni.  

Festői környezet

Eldugott szigetek, érintetlen esőerdők, csodálatos vízpartok – ilyen és ehhez hasonló helyekre repítik el a versenyzőket a forgatások során, a nézők pedig csak ámulnak a varázslatos tájak láttán. Az ehhez hasonló TV-s formátumok egyik nagy előnye, hogy olyan gyönyörű és különleges helyeken járnak a szereplők, amelyekre személyesen valószínűleg nincs túl sok esélyünk eljutni. Így hát egy-egy ilyen műsor azoknak is érdekes lehet, akik alapvetően nem rajonganak a reality típusú programokért, hiszen a csodás természeti képek önmagukban elegendőek ahhoz, hogy lekössék az érdeklődőket.

Legsikeresebb túlélős műsorok

A Survivor sikere után – amely hazánkban is megélt néhány évadot – számos televíziós társaság fedezte fel a formátumban rejlő potenciált, és kicsit a saját szájízére formálva saját műsort gyártott belőle.

Exatlon – TV2

A Dominikai Köztársaságban játszódó sport reality igencsak népszerűnek bizonyult a nézők körében, hiszen idén már a második szériáját zárta a csatorna.

Az extrém ügyességi versennyel, idilli tengerparttal és izgalmakkal vegyített valóságshow szinte pontról pontra kipipált minden hozzávalót a „sport reality-recepten”, amelynek köszönhetően remek nézettségi eredményeket hozott a TV2 számára.

Celeb vagyok, ments ki innen! – RTL Klub

Az öt szérián keresztül futó reality műsor egy szinttel magasabbra emelte a tétet, mint társai: eddig ismeretlen, hétköznapi versenyzők helyett híres emberekkel, a TV-ből is ismert arcokkal vágott neki először Argentínának, majd a Dél-Afrikai Köztársaságnak. A különböző feladatok során élelemhez és különböző könnyítésekhez jutottak a játékosok, az egyes epizódok végén pedig a nézők dönthettek arról, hogy kinek kell feladnia a küzdelmet.

Ez a műsor némi előnnyel indult a korábban említettekhez képest, hiszen míg a másik kettő ismeretlen személyeket versenyeztet, így a nézőknek szükségük van némi időre, amíg kialakul az esetleges szimpátia egy-egy személy iránt, addig egy Falusi Mariannt vagy egy Szőke Andrást nem kellett senkinek sem bemutatni.

Csupasz túlélők – Discovery Channel

A Discovery Channel mindig is híres volt az extrém műsorairól, ez alól pedig a csatorna túlélős műsora sem kivétel. Nem elég, hogy a túlélőknek huszonegy napon keresztül élelem és víz nélkül kell boldogulniuk egy rendkívül szélsőséges időjárású helyen, de még ruha sem lehet náluk – ahogy a cím is remekül szemlélteti.

Az egyes epizódokban szereplő párok hamar megismerik egymást és a környezetüket, és rákényszerülnek arra, hogy megvitassák és próbára tegyék mindazt, amit a túlélési technikákról tudni vélnek.

Forrás: https://i.imgur.com/oAtteiW.gif

Lost – Eltűntek: sorozat vagy túlélő show?

És most jöjjön egy félig kakukktojás: habár nem valóságshowról, hanem előre megírt forgatókönyvön alapuló produkcióról van szó, a Lost – Eltűntek című műsor mégsem volt mást tulajdonképpen, mint egy jól megrendezett túlélő show. A 121 részt megélt sorozatban a karakterek egy repülőgép-szerencsétlenség menekültjeiként kerültek a trópusi szigetre, ahol a karakterek életét követhettük nyomon. Még a kiszavazás élményével is találkozhattak a rajongók, csak itt ebben az esetben a készítők döntötték el, kinek jött el az a pillanat, hogy elhagyja a szigetet!

Az elmúlt hetekben a Mintaapák történései foglalkoztatták szinte a teljes hazai sajtót, hiszen nem gyakran hallani arról, hogy egy sorozat szinte teljesen főszereplő gárdája megújuljon egyik évadról a másikra. Most viszont mégis ez történik, ugyanis ismerős, mégis új arcok fogadják majd a rajongókat a TV2 napi sorozatában – a korábbi szereplőknek pedig búcsút mondtak. Nem első alkalommal hallunk színészcseréről, mi pedig utánajártunk: melyek voltak az elmúlt évek legjelentősebb váltásai, és mi állt a változás mögött? Szubjektív listánk következik.

Nem ismeretlen az a filmiparban, hogy a készítők úgy gondolják, hogy az adott karakter fontos a történet szempontjából, de az eredetileg kiválasztott színész nem passzol a szerepre, esetleg a színész jut arra a döntésre, hogy nem szeretné többet a karaktert alakítani. Fontos leszögezni, hogy egy új színész megjelenése nem feltétlenül jelent rosszat, sőt, az is lehet, hogy olyan újdonságot és pluszt ad a műsornak, amelynek köszönhetően további nézőket vonzhat a sorozat. Továbbá az is előfordult már, hogy a csere okán egy sokkal különlegesebb végeredmény született, mint azt bárki is gondolta volna. Egy szó, mint száz, nem szabad gyorsan pálcát törni a változások felett, hiszen ki tudja, melyik lecserélt színész lesz az új kedvencünk.

"A változás jó."

Forrás: https://higherlogicdownload.s3.amazonaws.com/BROADCOM/JiveInlineImages/a2256a1d482c40a1a3ce3636e7e81008_tumblr_nmpkhlQTI61qgwefso1_500.gif

Így vagy úgy, de előfordul, hogy új arcok várnak minket a korábban más által megformált szerepekben, vegyük hát sorra az elmúlt évek legjelentősebb váltásait.

Főszereplők – Mintaapák

Kezdjük is rögtön azzal, amely kiindulási pontot adott eheti bejegyzésünkhöz: a Mintaapákkal. Még az is hallotta a híreket, aki egyébként nem nézte a sorozatot – a latin-amerikai alapokon nyugvó napi sorozat nagyobb „ráncfelvarráson” esett át. A négy főszereplő apukából három úgy arcot kapott, hiszen a sztárfocistából pizzatulajdonossá vált Gézát az új évadban Kamarás Iván, dr. Bartha Szabolcs jól menő ügyvéd karakterét Makranczi Zalán, az özvegy állatorvos dr. Molnár Tamást pedig egy korábbi alkalommal szintén ikonikus Tamást (atya – Jóban Rosszban) megformáló Száraz Dénes viszi tovább. A sorozat a férfi főszereplők mellett az egyik női színésztől is elbúcsúzott, ezért továbbra is rejtély övezi, hogy kit láthatunk majd az óvónő, Linda bőrébe bújva.

Makranczi Zalán, Klem Viktor, Kamarás Iván, Fenyő Iván, Száraz Dénes és Szabó Kimmel Tamás

Daario Naharis – Trónok harca

A nyolc évadon át tartó HBO-s Trónok harca híres volt arról, hogy nem habozik sokat, ha színészek lecseréléséről van szó – nem egy karakter kapott új megjelenést a nyolcvan valahány rész során. Mégis az egyik legemlékezetesebb csere Daenerys kevés szerelmi szálainak egyikéhez, a zsoldos Daario Naharishoz kapcsolódik, aki közel három évadon keresztül támogatta a Vastrón jogos örökösnőjét a Westerosba vezető úton. A harmadik évad végén feltűnt karaktert eredetileg az angol származású Ed Skrein alakította, majd a következő évadban már a holland származású színész, Michiel Huisman várta a nézőket. A cserére más filmes projektek és összeegyeztethetetlen időpontok adták meg a választ, ami viszont az igazán különleges ebben az újra-castingolásban az az, hogy amikor új színészt keresnek egy már bevezetett szerepre, akkor igyekeznek külsőre minél hasonlóbb utódot választani, Daario esetében viszont keresve találtak volna két különbözőbb figurát, mint Ed és Michiel.

Michiel Huisman és Ed Skrein

Forrás: https://www.express.co.uk/showbiz/tv-radio/1191060/game-of-thrones-original-first-daario-naharis-Ed-Skrein-michiel-huisman-leave-show-quit-s

Tilda – Barátok közt

Szinte mindenki emlékszik a 2000-es évek elején bekövetkezett Tilda-ügyre, amikor új színésznőt köszönthettünk egy már korábban megismert karakter bőrében. A Barátok közt Tilda karakterét megformáló Erdélyi Tímea a sorozat indulása után két évvel jutott arra a következtetésre, hogy szeretne új kihívások és munkák után nézni, ezért nem folytatja tovább pályafutását az RTL Klub napi szappanoperájában. A készítők azonban nem álltak még készen arra, hogy elengedjék Tildát, ezért egyik részről a másik mutatták be Szabó Erikát, mint a Mátyás Király téren élő fiatal lányt.

Erdélyi Tímea és Szabó Erika

Forrás: https://www.life.hu/kultura/20130107-a-legemlekezetesebb-szereplocserek-a-baratok-kozt-cimu-sorozatban.html

Miss Ellie – Dallas

A magyarok nagy kedvence, a Dallas sem úszta meg a színészcserét tizennégy évados pályafutása során. A forgatások során több mellékszereplő is új „arcot” kapott, mint például Jenna Wade Krebbs, Bobby első nagy szerelme vagy épp Christopher Ewing, Pam és Bobby adoptált fia, azonban a legjelentősebb cserét a sorozat matriarchája, Ellie Ewing, Jock felesége élte át. A karaktert alakító Barbara Bel Geddes súlyos egészségügyi problémák miatt életmentő műtéten esett át, amely után hosszú pihenésre volt szüksége. A sorozat készítői úgy gondolták, hogy ahelyett, hogy a karaktert elküldik egy rövid időre melegebb éghajlatokra nyaralni, inkább felvesznek egy másik színésznőt, hogy Geddes lábadozásai alatt se kelljen a nézőknek lemondani Ellie-ről. Így huszonnégy részen keresztül Donna Reed alakította a család női fejét, majd miután az orvosai ismét forgatás-képesnek minősítették Geddes, mintha mi sem történt volna, visszakerült minden az eredeti helyére.

Barbara Bel Geddes és Donna Reed

Forrás: https://femina.hu/vilagsztar/dallas_szineszek_meghaltak_lapozgato/

Meg – Family Guy

Nem csak az élőszereplős műsorok esetén alkalmazhatnak cseréket. A rendkívüli népszerűségnek örvendő televíziós rajzfilmsorozat, a Family Guy esetén is új színész vette át egy régi szerepet, hiszen 2000 óta teljesen más személy kölcsönzi a hangját a Griffin család legidősebb gyermekének. A sorozat elstartolásakor a Bajos csajok című film Gretchen-jét alakító Lacey Chabert szinkronizálta Meg-et, majd az ő helyét Mila Kunis (Barátság extrákkal) vette át, aki azóta is oszlopos tagja a produkciónak. 

Mila Kinus és Lacey Chabert

Forrás: https://screenrant.com/lacey-chabert-family-guy-meg-departure-reason/

Tony – Doctor Parnassus és a képzelet birodalma

Arról, hogy sorozatok esetén új színészt tesznek be a régi helyére gyakran hallani, sőt olyat is láttunk már, hogy egy film két részében eltérő színészek játsszák ugyanazt a karaktert – Batman és Harry Potter filmek –, hiszen a forgatások között eltelt idő lehetőséget biztosít egy-egy cserére. Azonban olyat ritkán látni, hogy egy filmen belül más színész vegye át egy korábbi munkáját, mi mégis találtunk egyet. A 2009-es Doctor Parnassus és a képzelet birodalma című film az idejekorán elhunyt Heath Ledger (A sötét lovag) utolsó filmje volt, halála pedig pont a forgatás kellős közepén érte a stábot.

A Monty Pythonból ismert rendező, Terry Gilliam úgy döntött, hogy ahelyett, hogy félbehagyják a munkát, vagy új színészt választanak a szerepre megőrzik Ledger utolsó felvételeit és még sokkal többet is tesznek hozzá. A rendező felkereste az elhunyt színész három jó barátját, akik maguk is ezt a mesterséget űzik és örömmel vállalták azt, hogy befejezik azt, amit kedves barátjuk elkezdett. Így hát ahogy a történet egyre jobban kibontakozik és a való világból átkerülünk egy fantasztikus világba, úgy veszi magára a szélhámos Tony karakterét először Johnny Depp, majd Jude Law, végül pedig Colin Farrell. Kétségtelen, hogy akkor is kiváló alkotás lett volna a filmből, ha Heath Ledger egymaga szerepel az összes jelenetben, azonban Gilliam rendhagyó ötletével magasabb szintre emelte az amúgy is látványos produkciót.

Jude Law, Johnny Depp, Colin Farrel és Heath Ledger

Forrás: https://www.truemythmedia.com/true-myth-media/reviews/parnassus2009

Nem várt fordulatként érte a televíziós csatornákat, hogy a járvány megjelenése milyen kiemelkedően magas nézettségi adatokat generált a tavaszi hónapokban annak ellenére, hogy másról sem lehetett hallani, minthogy az összes forgatást és gyártás határozatlan időre felfüggesztették, miközben a reklámbevételek visszaesése őket is érzékenyen érintette. Ahogy lassan újra megnyílik a világ, jogosan merülhet fel a kérdés is: vajon meg tudja-e védeni a jelentősen megerősödött pozícióját a médiumok között a televízió? Nagyon úgy tűnik, hogy igen…

2020 úgy indult, mint eddig szinte bármelyik év a televízió számára, de hamar kiderült, hogy nem akármilyen új évnek nézünk elébe. Először Ázsiában, majd Európában is terjedni kezdett az új évtized világjárványa, amelynek köszönhetően februártól kezdve egyre több ország rendelte el a különböző kijárási korlátorzások és szociális távolságtartás betartását. Ennek köszönhetően az emberek kénytelenek voltak az otthonaik négy fala között átvészelni a tavasz első heteit-hónapjait olyan tevékenységet keresve maguknak, amellyel szórakoztatni tudják magukat és családtagjaikat, de ami még fontosabb: kapcsolatban tudnak maradni a külvilággal.

Egy korábbi bejegyzésünkben értekeztünk róla, hogy milyen hihetetlen nézettségi adatok jellemezték a március hónapot. Olyan sok nézőt sikerült meghódítania a TV-nek, amelyre rég nem volt példa – az egyik legkiemelkedőbb eredményt a 6 és 11 éves gyerek és a 12 és 17 éves közötti kamasz nézők produkálták, hiszen közvetlenül a korlátozások bevezetése után 300 százalékkal több fiatal ült le a TV képernyők elé, mint a járvány megjelenése előtt.

A kötelező otthon maradás és az üzletek, szórakozóhelyek bezárása miatt az április hónap is magas televízió fogyasztással telt, azonban a május meghozta az enyhülés szelét. Először csak a kijárási korlátozások szűntek meg, majd folyamatosan – természetes különböző új előírások betartásával – kinyithattak a vendéglátó egységek és egyéb üzletek is. Ez akár azt is jelenthetné, hogy az emberek ott folytatják az életüket és a TV nézési szokásaikat, ahol a járvány előtt abba maradt, azonban a számok nem ezt mutatják.

„Annyira imádom a TV-t!”

Forrás: https://socialmediaweek.org/wp-content/blogs.dir/1/files/30-Rock-I-love-television.gif

Az adatokból kiderül, hogy a nézők továbbra is a televíziót választják elsődleges információszerzési forrásként − a kutatásban résztvevő válaszadók 85 százaléka jelölte meg a televíziót hírszerzési és tájékozódási pontként, legyőzve ezzel a különböző internetes hírportálokat is (26 százalék). Ez az eredmény csupán 4 százalékponttal (89 százalék) marad le az első hetén mért adatokhoz képest, amelyek a járvány megjelenésekor volt jellemző a nézőkre. [1] Tehát továbbra is a televízió a legmegbízhatóbb az emberek számára, hiszen segítséget nyújt nekik abban, hogy továbbra is kapcsolatban maradjanak a világgal.

A fogyasztott tartalmak típusában sem állt be változás a korábbi adatokhoz képest. Még mindig a drámákat és fikciós sorozatok kedvelik a legjobban a nézők, 30 százalékuk nyilatkozta azt, hogy ilyen műsorokkal tölti a legszívesebben az idejét. A híreknek is rengeteg nézője akadt az elmúlt időszakban (a hírműsorok nézettsége 29 százalékot emelkedett), hazánkban például az RTL Klub Híradója, valamint a TV2 18 órai Tények műsora is rendszeresen az adott hét top 10 legnézettebb műsorai között szerepel. Nehéz időkben jól esik a nevetés, így érthető, hogy a vígjátékok végeztek a harmadik helyen (18 százalék). Talán ez is hozzájárult a TV2-n bemutatott, Egyszer volt Budán Bödör Gáspár című produkciójának valószínűleg sokakat meglepő, kimagasló sikeréhez, amely abszolút győztese volt az elmúlt hetek televíziós nézettségi versenyének – május elején sugárzott nyitó epizódja több mint 1,2 milliós nézettségre tett szert teljes lakosságot nézve.[2] Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kényszer szülte „karanténműsorok” népszerűsége az erős kezdés után viszont gyorsan alábbhagyott – ahogyan erről korábbi bejegyzésünkben is írtunk.

Habár a járványt kísérő korlátozások lazításával párhuzamosan némi visszaesés észlelhető a tévés nézettségi adatokban, továbbra is magas maradt a televíziós műsorfogyasztás mellett voksolók száma. Ennek egyik oka az lehet, hogy az emberek továbbra is bizalmatlanok a külvilággal szemben és még mindig szívesebben választják az otthonuk nyújtotta biztonságot, és a TV-t, amely átsegítette őket a nehéz időkön. Emellett pedig megjelent az úgy nevezett „közös tévézés” jelensége is. A májusi adatok azt mutatják, hogy egyre több alkalommal válik páros vagy csoportos tevékenységgé a TV nézés.

Forrás: https://thumbs.gfycat.com/SentimentalUncomfortableDog-size_restricted.gif

A fiatalok körében volt a legnépszerűbb a közös TV-zés, a 2 és 11 éves korosztály 85 százaléka döntött amellett, hogy kihasználja az alkalmat és végre társaságban folytatja az eddig magányos tevékenységet. Hasonlóan gondolkoztak a 12 és 17 éves közötti tinédzserek is – a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozta azt, hogy többed magával ül le a képernyők elé így, hogy ismét lehetősége van. A 18-49 évesek esetén közepesen magas eredmények születtek (51,5 százalék), amely annak köszönhető, hogy a lassan újra megnyílt gazdaság miatt a legtöbb felnőtt ismét munkába állt.[3] Habár alacsonynak tűnhet ez az érték a fiatalokéhoz képest, még mindig jóval magasabb a járvány előtti adatoknál.

Mi következik ebből? A televízió fogyasztás nem múlt el azzal, hogy véget értek a különböző korlátozások, csupán átalakult − az eddig egyedüli tévézésből szociális tevékenység lett. Annak ellenére, hogy mindenki igyekezett nagyon vigyázni önmagára és a környezetére is, mégis kapva kaptak az alkalmon, hogy amikor a szabályozások is engedjék, ötvözzék a két dolgot, amely meghatározza a mindennapjaikat: a TV-t és a barátokat.

Ahogy a tömegközlekedésen és boltokban a maszkhordás az „új normális”, úgy tűnik, a műsorfogyasztás terén is maradni látszik a televízió megerősödött szerepe a médiumok sorában. Fontos, hogy a csatornák felismerjék a megváltozott trendeket, és ezekhez alkalmazkodva alakítsák ki a következő időszak műsortervét. Láthatjuk, hogy a közösségi élmények előtérbe helyezésével karöltve halad tovább a műsorfogyasztás, ezért itt a remek alkalom, hogy olyan műsorokkal álljanak elő a társaságok, amelyek erre erősítenek rá – a nézők pedig nem felejtik el, ki volt az, aki meghallgatta őket!

^[1] Covid-19 news and information: consumption and attitudes – interactive data

[2] COVID-19 TV habits show a staggering change in viewing hours and what we’re watching

[3] Connected tv usage remains above pre-covid-19 levels as traditional TV viewing normalizes

A járvány megjelenésével olyan helyzetbe került a lineáris televíziózás, amelyre korábban nem volt még példa: a korlátozások miatt parkolópályára került a legtöbb TV-s műsor forgatása, ami komoly fejtörést okozott a csatornák számára. A lehetőséghez mérten mindenki igyekezett valami áthidaló, de mégis működőképes megoldással előrukkolni addig, amíg zöld utat nem kapnak a korábbi munkamenet folytatására. Hölgyeim és uraim, így születtek meg a karantén-műsorok! Viszont a nézők nem annyira értékelték őket, pláne akkor nem, amikor már nyitnak a strandok és a kávézók… az egyik országos tévécsatorna emiatt hatalmasat bukott.

"MUSZÁJ. TÉVÉZNI."

Forrás: https://tenor.com/view/must-watch-tv-tv-watch-tv-must-watch-television-gif-14148021

Ahogy már korábbi bejegyzésünkben is írtunk róla, sok más iparág és terület mellett a televíziózást sem kímélte a 2020 első felében megjelent koronavírus-járvány. A bevezetett korlátozások mindenkit máshogy, de egyformán negatívan érintettek. Egyes műsorok forgatásai teljesen leálltak, más műsorok végét rendkívüli gyorsasággal forgatták le, néhány közülük pedig átkerült egy másik forgatási térbe – „az otthonok melegébe”. Némely tévé társaság a már korábban leforgatott műsorok elnyújtott sugárzásával szerette volna kitölteni a hirtelen jelentkező űrt, mások pedig speciálisan a helyzetre szabott, szociális távolságtartásra épülő tartalmakat gyártottak – inkább kevesebb, mint több sikerekkel.

Az RTL Klub a sorozatai és produkciói nagy részének a forgatását időszakosan szüneteltette, műsortervet változtatott és ezzel hazánk elsőszámú karanténtévéjévé nőtte ki magát. Eltűnt a képernyőkről a közönségkedvenc A Tanár és a nagy érdeklődéssel induló Apatigris is, helyettük pedig előlapi és webkamerákkal felvett, 15 perc hírnévre vágyó emberek és celebritások mindennapjait bemutató műsorok várták a nézőket a főműsoridőben. 

A Nielsen Közönségmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy a magyar közönség nem igen volt vevő ezekre az új formátumokra. A kezdeti lelkesedés után, amelyet könnyen betudhatunk az új dolgok iránti kíváncsiságnak, rendkívül sokat esett a hasonló programok nézettsége. Az RTL Klub-on futó Made in Karatén tehetségkutató, a Maradj haza magadnak! reality és Segítség! Itthon vagyok! című műsor első adásainak nézettsége alapján azt gondolhattuk volna, hogy népszerű lesz majd ez a formátum. Debütálásuk hetén mindhárom műsor viszonylag erősen teljesített a nézettségi versenyben. A webkamerás tehetségkutató 15,2 százalékos, a celeb reality 13,9 százalékos, a karantén sorozat pedig 11,7 százalékos nézettségi mutatókat ért el az egész lakosságot tekintve (A4+).

A TV2 szintén hasonló elvekre épülő #maradjotthon műsora nem volt ennyire szerencsés, hiszen az első adásával is maximum 10,6 százalékos részesedést zsebelt be, ez a szám pedig utána két százalékpontos esés után nyolc százalékos részesedésnél stagnált. Mitől volt mégis jobb az ő esetük, mint az RTL-é? Azért, mert a TV2 sikeresen felmérte azt, hogy mégsem értékelik annyira a nézők ezt a formátumot, ezért gyorsan váltott, és új megoldások után nézett – ezekről majd egy másik bejegyzésben értekezünk. A RTL Klub viszont még május végén is, tehát hetekkel a lazítások fokozatos bevezetése után, a strandok, kávézók és éttermek nyitásának idején is arra próbálta rávenni a nézőit, hogy karanténműsorokat nézzenek.

"Végeztem."

Forrás: https://i.kym-cdn.com/photos/images/original/000/829/330/6ad.gif

Ennek pedig meglett az eredménye: az első epizódok elfogadható nézettsége után hetek óta rájár a rúd az RTL Klubra, hiszen a nézettségi adatai folyamatosan csak csökkentek, gyakorlatilag soha nem látott szintre. Olyannyira érdeklődését vesztette a nagyérdemű a karanténos tartalmak iránt, hogy a 21. héten a vasárnap este futó Maradj haza magadnak! és Segítség! Itthon vagyok! műsorok százezer embert sem tudtak meggyőzni a kereskedelmileg legértékesebb korcsoportból, hogy ezeket nézzék esti kikapcsolódásként (Maradj haza magadnak! 18-49: 94 ezer (7,4%); Segítség! Itthon vagyok! 18-49: 77 ezer (5,6%)).

De vajon mi is lehet annak az oka, hogy nem igazán szeretjük ezeket a műsorokat? Karanténba zárva mindenki olyan nehézségekkel szembesült, amelyről azt sem tudta, hogy létezik, ezért a saját életével volt elfoglalva. Ilyen esetben pedig nem szentelünk annak különösebb figyelmet, hogy mások – legyen az földi halandó vagy híresség – hogyan élik az életüket, hiszen el vagyunk foglalva a sajátunkkal. A másik oka a népszerűtlenségnek az lehet, hogy habár mindenki a körülményekből és a rendelkezésükre álló lehetőségekből igyekezett a legtöbbet kihozni, mégis a legtöbb esetben korlátokba ütköztek. A műsorokban szereplő anyagokat mindenki otthon, telefonnal vagy számítógép webkamerájával vette fel, ezért a minőségükön is meglátszott a fapados megoldások hatása.

Végül, de nem utolsó sorban pedig: amíg aktuális volt a téma, az emberek nagyobb hajlandóságot mutattak arra, hogy ilyen tv-s programok mellett tegyék le a voksukat, mert a karantén tette ki az egész életüket. De változtak az idők, enyhítettek a korlátozásokon, mindenki azon dolgozik, az vészhelyzet által megtépázott mindennapjaink a lehető leggyorsabban térhessenek vissza a megszokotthoz.

A karanténműsorokat a kényszer szülte, hiszen a társaságoknak nem volt más választásuk: ha szerették volna megszakítás nélkül folytatni a műsorsugárzást, akkor alkalmazkodniuk kellett a megváltozott körülményekhez és olyan adást gyártani, amellyel ki tudják szolgálni az otthonaikban rekedt nézőket. Azonban fontos az is, hogy a visszajelzéseket és véleményeket folyamatosan monitorozva mérlegeljék azt, hogy az adott műsornak van-e még relevanciája, értéke, no és persze nézője, akinek érdemes továbbra is gyártani őket. Aki erre hamar rájött és lépett, az akár még nyertesként kerülhet ki ebből a különleges helyzetből, de ha valaki nem elég szemfüles és nem reagál elég gyorsan, akár nagyobbat bukhat a megtartott karanténműsorokon, mint azt valaha is gondolta volna. Arról pedig nem is beszélünk, ha ezt esetleg direkt teszi, mert tartalékol az őszre: a nézők és a hirdetők ugyanis nem felejtik el, ha tudatosan hagyják cserben őket.

Amikor az egészség a tét, a filmforgatás és -gyártás könnyen a háttérbe szorul. Pontosan ez történt most, az új koronavírus-járvány megjelenésével, hiszen a stábtagok és színészek egészségének megőrzése érdekében a világ szinte összes produkcióját leállították – elvégre elég érdekesen festene a szájmaszk egy szereplőn a kórházas sorozatokon kívül. Habár az élet kezd lassan, de biztosan visszakúszni a megszokott felé, nézzük, melyek azok a produkciók, amelyek kényszerpihenőre kerültek az utóbbi időben.

Los Angeles megszámlálhatatlan mennyiségű produkciónak ad otthont, és szinte lehetetlenség felsorolni mennyi mindennek kellett leállnia a járvány, valamint az annak megfékezése érdekében bevezetett elővigyázatosságok miatt. 2019 első negyedévében összesen 8.843 forgatási napot sikerült összehoznia a számtalan stábnak, akik LA szerte végezték a munkájuk. Egy évvel később ez a szám 18 százalékos csökkenést mutat (7.252 nap). Szintén beszédes adat, hogy míg 2020 februárjában közel 1100 forgatás folyt párhuzamos az Egyesült Államok filmes központjában, addig márciusra 644 forgatás maradt csupán működőképes. Azonban ők sem sokáig, hiszen március 20-án minden egyes forgatást felfüggesztett a Los Angeles Megyei Közegészségügyi Szolgálat azon rendelete, miszerint minden, nem feltétlenül szükséges üzletet és gazdasági tevékenységet be kell rekeszteni.

„Forgatási napok változása Los Angelesben 2019 és 2020 első negyedéve között.”

Az adatok jól mutatják, hogy az idei év remekül indult LA-ben a televíziózás számára, 465-ből 198 (42%) forgatókönyv alapú műsort Los Angelesben forgattak le, illetve az epizódokból álló sorozatok 70-75% is az angyalok városának filmstúdióiban készültek. De nem véletlen a mondás: magasról nagyobbat lehet esni. Az egészségügyi korlátozások a TV-s produkcióknak okozták az egyik legnagyobb veszteségeket. Az egy évvel ezelőtti értékekhez képest 20,6 százalékos visszaesés látható az LA-ben készült produkciók számában. A járvány megjelenése nagyon sok kárt okozott a produkciós irodáknak, hiszen a februártól május elejéig tartó időszak mind az új sorozatok bemutatkozó időszaka, amelyből most igen kevés sorozat tudta kivenni a részét.[1]

A korlátozások az 1985 óta futó, Szomszédok című ausztrál televíziós szappanoperát sem kímélték, pedig 35 éves pályafutása során megannyi akadállyal sikerült már megküzdenie. Habár a munkákat nem függesztették fel teljesen, azonban sok olyan szabályoknak kellett eleget tenniük, amelyek biztosítják a színészek és a stáb egészségét. Naponta maximum száz ember lehetett jelen a forgatási helyszíneken, a színészeknek még a jelenetek közben is tartaniuk kellett egymástól a távolságot − annak érdekében, hogy ez ne tűnjön fel a nézőknek, különleges kameraállásokkal orvosolták a nagy személyközi távolságokat. Ezek mellett pedig kihagyják az intim jeleneteket, a férfi színészeknek le kellett mondaniuk a sminkről, valamint folyamatosan egészségügyi dolgozók felügyelték a munkákat.

Az esetek túlnyomó esetében sajnos nem maradt más választása a készítőknek, mint félbehagyni a munkálatokat a korlátozásoknak és szabályozásoknak köszönhetően. Így esett áldozatul a rendkívül nagy érdeklődéssel várt Jóbarátok különleges kiadás is, amely 16 év után egyesíti a hat főszereplő színészt a 24-es forgatási helyszínen a Warner Bros. Studio-ban. Annak ellenére, hogy hihetetlen mértékben emelkedett meg a streaming szolgáltatók előfizetési bázisa, őket sem kímélték a korlátozások, emiatt felfüggesztették a hihetetlen népszerűségnek örvendő Netflix sorozatok, a Witcher − Vaják és a Stranger Things következő évadának gyártását is.

„Szünetet tartottunk!”

Forrás:https://static.gofugyourself.com/uploads/2018/05/onabreak-1525386686.gif

A felvételek hiányában megannyi, kórházas témájú sorozat döntött úgy, hogy a forgatási kellékként használt, de a valódi egészségügyben is alkalmazható eszközeikkel a valódi gyógyítók és nővérek munkáját támogatják, és enyhítenek a leterhelt rendszeren.

Kedvenc amerikai kórházsorozataink doktorai úgy gondolták, hogy itt az ideje, hogy a valódi gyógyítás mezejére lépjenek, ezért a Grace Klinika (ABC), A rezidens (Fox), a New Amsterdam (NBC) és a Grace Klinika tűzoltóságon játszódó melléksorozata, a 19-es körzet (ABC) stábjai egytől egyig amerikai kórházaknak ajánlották fel a felhalmozott orvosi segédeszközeiket.

„Szívesen!”

Forrás: https://thumbs.gfycat.com/ClumsyGrayCurlew-small.gif

Ahol tudtak, a készítő áttértek az online működésre, ahol csak néhány jelentekre volt már csak szükség, ott belehúztak és rekordidő alatt elvégezték a fennmaradó munkát (The Crown - A Korona). A kialakult helyzetre az immár 10 évada futó közönségkedvenc Walking Dead készítői reflektáltak a legjobban:

„Kissé ironikus egy apokalipszisről írni… egy apokalipszis közepén” – LaToya Morgan, forgatókönyvíró.

Néhányan szerencsésen tudtak adaptálódni a megváltozott körülményekhez. Rövid szünet után a tengeren túli beszélgetős műsorok házigazdáik otthonaiban készültek el, a műsorvezetők konferenciahívásokon keresztül „fogadták” híres vendégeiket és a legtöbb esetben a kialakult helyzetről beszélgettek. Hasonlóan jártak el a reality műsorokkal foglalkozó csatornák is, melyre remek példa a TLC népszerű műsorának, a Három hónap jegyesség – Önkéntes karantén című különkiadása, amely során webkamerás bejelentkezések segítségével tudhatják meg a nézők, hogyan élték meg kedvenc szereplőik a társadalmi távolságtartást.

„Jimmy Kimmel és Tom Holland online interjúja.”

A magyar csatornák is igyekeznek lépést tartani és a helyzethez alkalmazkodva megoldani a műsorgyártást, így számos esetben változtattak a műsorrenden, és takarékoskodva a nagyköltségvetésű produkciókkal, egyszerűbben kivitelezhető, leginkább a járványból adódó távolságtartásra alapozott műsorokat gyártottak. Így jöhetett létre az RTL Klubon sugárzott Made In Karatén, ahol a nem szokványos tehetségkutató műsorba beküldött „házi” videókból az adás legjobbját egy négytagú zsűri választja ki, vagy épp a Maradj haza magadnak! reality, amely számos magyar celebritás és családtagjainak „karantén kalandjait” mutatja be. Hasonló elven alapult az első magyar „karanténműsor”, a #MaradjOtthon a TV2-n. Ugyanakkor az elmúlt hónapok tapasztalatai és nézettségi adatai azt mutatják, hogy a magyarok, amikor a járványhelyzet miatt négy fal között kell tölteniük a napot, és többet tévéznek, akkor nem bezártsággal kapcsolatos karanténműsorokat néznek szívesen…

…hanem nagy költségvetésű szórakoztató műsorokat, tehát olyan tartalmakat, mint „békeidőben”. Így lett a helyzet egyértelmű nyertese a TV2 új műsora, az Egyszer volt Budán Bödör Gáspár névre hallgató sorozat első, bevezető epizódja. A csatorna nagy szerencséje, hogy ezt az epizódot még pont a járványhelyzet előtt tudták legyártani, és ugyan a kritikusokat megosztotta, a nézők zabálták: a Stohl András főszereplésével indult műsor hétköznap esti főműsoridős sorozatok közül az idei év eddigi legmagasabb részesedését (27,9 százalék) és nézettségét (661.646 fő) érte el a 18-59 éves korosztályban. Hasonló okok miatt örvend olyan nagynépszerűségnek a szintén TV2-ős produkció, az Exatlon. A sport reality immár hetek óta jelentős különbséggel nyeri meg az idősávját minden hétköznap este. Ennek rendkívül egyszerű oka van: az emberek otthon ragadtak, életterük beszűkült és olyan műsorokra van igényük, amelyek olyan színvonalas szórakozást biztosítanak számukra, amelyet már megszoktak az adott tévétársaságtól. De egész magas nézettségnek örvend az RTL Klub magyar fejlesztésű thrillersorozata, a Mellékhatás is, amelynek első epizódját 2020. április 4-én, tehát már bőven a bezártság időszakában mutattak be.

Ez mutatja, hogy karanténhelyzet ide vagy oda, a „fapados” televíziós programok helyett minőségi és valódi műsorokra is szüksége van a nézőknek. Hogy mi következik ebből? Azok a tévétársaságok lehetnek az igazi győztesei a kialakult helyzetnek, akik a körülmények figyelembevételével és a megfelelő biztonsági előírások betartásával igyekeznek minél gyorsabban felpörgetniük a műsorgyártásukat, hogy sokszínű, érdekes és minőségi tartalmakkal minél nagyobb műsorportfóliót kínáljanak. Az így megszerzett nézői hála és bizalom pedig segítségükre lesz majd abban, hogy ezek a csatornák a vészhelyzet megszűnése után is közönségkedvencek és magas nézettséggel bírók legyenek. Az viszont kifejezetten visszaüthet, mind a tévénézők, mind a hirdetők szempontjából, ha egy csatorna egyszerűen feladja, elengedi ezt az időszakot, nem gyárt be és mutat be új műsorokat ebben a periódusban. Hiszen a nézők és a hirdetők nem felejtik el, ha cserben hagyták őket egy nehéz periódusban.

[1] Covid-19 Shutdowns Slow Film and TV Production

By Diane Haithman

Friday, April 24, 2020